Nem a tettek számítanak, hanem az azokat kiváltó érzések.
Fontos a megbocsátás és a szeretet.
Hogy kinek fontos?
Kinek teszel jót a megbocsátás és a szeretet által, és kit büntetsz haraggal?
Az ember igazságérzete azt szeretné, hogy a karma egyfajta "égi" igazságszolgáltatás legyen, és azok akik itt a földön "bűnt" követtek el, elnyerjék méltó büntetésüket a következő életükben.
Azonban a karma következmény, és nem igazságszolgáltatás. Csak mi szeretnénk ha igazságszolgáltatás lenne, és ennek megfelelően el is torzítottuk a karma fogalmát.
Mi a különbség?
Arról, hogy ha a karma egyfajta égi igazságszolgáltatás lenne, akkor hogyan is működne, szinte mindenkinek van elképzelése.
Ehhez képest egy újjászületés a régi játszmák folytatása. Abbahagysz egy emberi kapcsolatot, vagy a saját jellemed formálását, és ugyanonnan fogod folytatni.
Nagyon sokszor tapasztaltam utaztatások során, hogy a szereposztások többnyire ugyanazok maradnak. A galád főnök, főnök lesz a következő életében is, a szenvedő beosztott, meg továbbra is szenvedő beosztott marad. Ez többnyire csak akkor marad így, ha alig, vagy egyáltalán nem fejlődtek az életben. Csak akkor van értelme újból eljátszani az adott szereposztást, ha mindkét félnek van tanulnivalója belőle.
Folytassuk az előbbi példát, főnök - beosztott viszony, és legyen ez egy problémás kapcsolat.
Mit kell megtanulnia a vezetőnek egy ilyen szituációban?
Általában az emberséget! Ezt tanulják meg legnehezebben az emberek vezetői szinten. Ritkábban a vezetői képességek elsajátítását, magabiztosságot, emberismeretet és hasonlókat is tanulnak, de ezeket hamarabb megtanulják, és általában nem kell több élet hozzá. Miért tanulják ezt meg hamarabb, mint az emberséget? Mert ha ezekkel gond van egy vezetőnél, akkor a többi vezető, akikkel együtt dolgozik, beleértve a főnökét is "ezerrel" azon van, hogy az illető minél hamarabb elsajátítsa ezeket a képességeket. Ugyanakkor a "lefelé taposok, oldalra könyöklök, felfelé nyalok" típusú embereknek már nem segít senki, hogy "legyél már egy kicsit emberségesebb!" Sőt, ha vezetőként valaki lefelé tapos, azt még jutalmazzák is. Ha valaki emiatt a temperamentum miatt több fizetést kap, főnökeitől pedig erkölcsi elismerést, és támogatást, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem fog fejlődni.
Mit kell megtanulnia egy "szenvedő" beosztottnak?
Az alázatot, engedelmességet, megértést, düh és harag elengedését (és nem az elfojtását!), gerincességet (beosztottként bárki, ugyanúgy tud könyökölni, és nyalni, csak itt taposni nincs kinn.), együttműködést, segítőkészséget, szóval hasonlóképpen az emberséget is.
A cél a tanulás, fejlődés, és abba ugyanúgy beletartozik a változás lehetősége is. Van olyan is, hogy ez a változás, olyan, mintha az illető büntetést kapna, de a cél, mindenkor a fejlődés.
Attól, hogy a karma nem igazságszolgáltatás, senki ne ringassa magát abba a hitbe, hogy akkor bármit megtehet "büntetlenül".
A szándékosan elkövetett dolgoknak teljesen más(súlyosabb) karmája van.
Miért?
Mondok egy furcsa dolgot. Elsőre lehet, nehezen hihető, de akkor is így van.
A SZELLEMET CSAK AZ INDÍTÉKOK ÉRDEKLIK!
Pont ezért nem a cselekedetek okozzák a Karmát, hanem az érzések!
Pl: Valakivel van egy futó kalandod, lefekszel vele, jól érzitek magatokat, és utána mindenki megy a maga dolgára, anélkül, hogy bármilyen különösebb érzés maradna benned. Egyszerűen jó volt és kész, ennyi!
Ez nem okoz karmát.
Ugyanakkor bemész egy étterembe, meglátsz egy gyönyörű lányt/fiút, pillanatok alatt fülig szerelmes leszel bele, de nem beszéltek egy szót sem, sőt még csak nem is szemeztek, de miután hazamész nem tudod kiverni a fejedből, és bár beletörődsz, hogy nem találkoztok többet, de sok évvel utána is felkavar, ha rágondolsz.
Ez már karma, vele biztosan fogsz még találkozni, bár ez a legkevésbé sem jelenti azt, hogy biztosan párkapcsolatod lesz vele.
Említettem már korábban is, hogy minden érzelem köt! A rossz érzések, indulatok olyan emberekhez, akiket nem szeretsz, a jó érzések meg olyanokhoz, akiket szeretsz. Ha bárki iránt van valamilyen érzésed, akkor teljesen biztos lehetsz benne, hogy még találkozni fogsz vele, akkor is ha nem ebben az életben. Érdemes a nem szeretem emberekkel való kapcsolatodat pont ezért rendezni, mármint ha nem szeretnéd velük folytatni a konfliktust. Ezekkel az emberekkel való kapcsolatodat csak úgy tudod rendezni, ha semleges tudsz velük szemben maradni. Tudd, hogy az közelről sem semlegesség, ha azt mondod, hogy nincs vele semmi bajom, csak hagyjon békén! Ha valaki semleges számodra, akkor teljesen mindegy, hogy 300 Km-re van tőled, vagy a szomszédban lakik. Egyszerűen ugyanúgy viselkedsz vele, mint egy teljesen ismeretlen idegennel.
A semlegességet pedig az elengedésen és a megbocsátáson keresztül tudod elérni. Ezért hangsúlyozza Jézus a megbocsátást! De ez egyáltalán nem könnyű. Sokkal könnyebb dédelgetni a sérelmet és haragudni, mint tiszta szívből megbocsátani. Azonban gondolkozz el egy kicsit! Tényleg folytatni akarod a konfliktusaidat?
Ezt a vonalat kicsit tovább folytatom.
Nem csak a rossz érzések, érzelmek kötnek, hanem a jók is! Bár igaz, hogy azokhoz, akikkel szívesen találkozunk, de akkor is köt.
Egyedül a színtiszta Isteni szeretet az ami nem köt, hanem szabaddá tesz.
Tehát a birtokló szeretet, a féltékenység, vagy az, ha a másiknak megszabod, hogy mit tegyen, vagy ne tegyen az köt, és bár ezek inkább jó érzések, de mégis nagyon sokszor konfliktusoknak a forrása.
Tehát ha szabadulni szeretnél a karma körforgásából, vagy egyszerűbben fogalmazva be szeretnéd fejezni az itteni pályafutásod, és jobb, boldogabb létezési formák után akarsz nézni, akkor MINDEN érzelmet át kell dolgoznod magadon. Át kell alakítanod az Isteni szeretetté magadban. Ha ez elérhetetlennek tűnik, akkor egyszerűen csak engedj el minden érzést, jót és rosszat egyaránt, és akkor ha az utolsó érzelmet is elengedted, anélkül, hogy keresnéd vagy akarnád fel fog benned ragyogni az Isteni szeretet, és tudni fogod, hogy miről beszéltem, sőt nem tudni, hanem élni!
Elengedni minden érzést, érzelmet, nem azt jelenti, hogy ezentúl nem érzel majd, hanem azt, hogy nem kötődsz hozzá. Ugyanúgy fogsz érezni, sőt bármilyen furcsa is, igazából sokkal mélyebb érzéseid lesznek. A negatív érzések lassan fokozatosan teljesen eltűnnek, de a pozitív érzéseid ugyanúgy megmaradnak, sőt még mélyebbek lesznek, és a végén mindegyik a szeretet egy-egy arca lesz.
Hogy jobban megértsd, hogy miről beszélek, és mi tart téged itt az anyagi világ körforgásában játsszunk egy gondolatjátékot:
Lassan átéléssel csináld végig, miközben olvasod és szánj rá legalább 15 percet. Figyeld a közben keletkező érzéseidet!
Képzeld el, hogy 1 óra múlva itt hagyod ezt a világot, és addig már senkivel sem találkozhatsz. Átmész egy olyan létezési formába, ahol semmi sincs abból, amit jelenleg ismersz.
Gondolj bele, éldd át, hogy: nem látsz többet fákat, folyókat, tengert, tavat, állatokat, napkeltét, napnyugtát, esőt. Nem érzel többet szelet, hideget, meleget. Nem lesz többet számodra ősz, tél, tavasz, nyár. Nem fogsz egy jót fürdeni, enni, úszni, futni, szánkózni, aludni, szeretkezni. Nem találkozol többet emberekkel.
Gondolatban búcsúzz el mindentől és mindenkitől, amit valaha is ismertél, vess számot az életeddel, tetteiddel, érzéseiddel. Csak önmagad előtt, senki nem fogja tudni, senkit nem érdekel, csak te vagy itt egyedül.
Mindeközben ne akarj semmit se megváltoztatni magadban, hanem csak egyszerűen figyeld, hogy milyen érzéseid keletkeznek!
Ha rászántad az időt és teljesen őszintén és átéléssel végiggondoltad, akkor felteszem neked a kérdést: Nyugodt szívvel el tudsz menni?
Ha erre igennel válaszolsz, akkor valószínűleg nem vagy őszinte magadhoz, különben nem lennél itt!
Megpróbálom ugyanezt energetikailag leírni, bár ez még számomra sem teljesen tiszta, úgyhogy, ha ez nem érthető, akkor vedd úgy, mintha le sem írtam volna. A példa kedvéért felejtsd el az anyagot, csak energia létezik. A könnyebb érthetőség kedvéért egyszerűsítem, sarkítom egy kicsit a dolgokat.
Van egy energia gömb, egy energetikai terület, ez a Föld. Ez egy aránylag szűk frekvencia tartományban működik, példánkban az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy egy adott frekvencián rezeg.
Vannak olyan lények, akik sokkal magasabb frekvencián működnek, sokkal magasabb frekvencián rezegnek, ezek az emberek. (Azt, hogy ki honnan jött, mielőtt embernek született, ne firtassuk, ebből a szempontból nincs nagy jelentőssége.)
Ezek a lények (emberek), végtelen változatosságot tudnak megélni, és sokkal szélesebb frekvencia tartományban tudnak működni, tehát tudnak nagyon alacsony, és nagyon magas frekvencián is rezegni, és ők maguk tudják állítani saját frekvenciájukat. (Ezeket a frekvenciákat ők érzéseknek élik meg.)
Az eredeti környezetüknek megfelelő frekvencián érzik magukat jól. Ez egy nagyon magas frekvencia.
Mielőtt embernek születtek volna, ezen a nagyon magas frekvencián rezegve, szabadok, végtelenek, boldogok voltak. Odamentek, és azt tettek, amit csak jónak láttak, és közben harmóniában voltak a mindenséggel, és létük volt a boldogság.
Amikor először leszülettek embernek, ez csak úgy volt lehetséges, hogy saját magukat, (mint önálló energetikai rendszert) megnyitották a Föld energiái előtt, és hagyták, hogy ezek a földi energiák átjárják, őket. Azzal, hogy energetikailag összekeveredtek a Földi energiákkal, az eddig állandóan magas rezgésszámuk lecsökkent, és elveszítették a közvetlen kapcsolatot az eredeti lételemükkel, átmenetileg elvesztették tudásuk jelentős részét.
Ezzel szerves részévé váltak a Föld energetikai rendszerének, és belekerültek a reinkarnáció körforgásába.
Hétköznapi életük során rengeteg hatás éri őket, a sokkal alacsonyabb frekvenciák állandóan átjárják őket, de ettől ők még lényegében az eredeti lények, csak sokkal alacsonyabb frekvencián működnek.
Ha vizuális típus vagy akkor a Földet elképzelheted, mint egy erőteljesebb, sötétebb színű energia gömböt. Az idejövő lényeket pedig, mint aranyban fénylő, sokkal kisebb, mozgékonyabb kicsi, tudattal rendelkező gömböket. Amikor ezek először leszületnek emberi formába, akkor magukba engedik, átjárja őket ez a sokkal sötétebb színű energia, és elkeveredik az eredeti fényükkel. Bármennyi is áramlik ebből a sötétebb színű energiából ezekbe a lényekbe, az eredeti fényüket nem tudja teljesen kioltani, csak egy vegyesen kavargó energia halom lesz belőle, ami se nem sötét, se nem világos.
Ha ilyen szemmel nézed ezeket a lényeket, akkor azt látod, hogy ha a "negatívként" számon tartott érzések járják át őket, akkor az egyensúly a sötét irányba tolódik el, ha pozitív érzések járják át őket, akkor egyre fényesednek. Az igazi, eredeti fényük pedig a színtiszta, Isteni szeretetnek felel meg!
Azok, akik élik ezt a színtiszta Isteni szeretetet, eredeti fényükben ragyognak. Hiába áramlik beléjük ez a sötétebb energia, az rögtön átalakul fénnyé.
/Van erre egy közmondás is: a világ összes sötétsége sem tudja kioltani egyetlen gyertya fényét! /
Ezek a lények, akik újból eredeti fényükben ragyognak, szabadok. Hiába részét képezik az energetikai rendszernek, önszántukból vannak itt, és akkor távoznak amikor csak akarnak. Míg azok, akikben a sötétebb energia vegyesen kavarog a sajátjukkal, nem szabadok. Nem hagyhatják el ezt az energetikai rendszert. Ezeket a lényeket ide köti, "lehúzza" ez az alacsonyabb energia, vagyis maga az anyag. Míg azok akik eredeti fényükben ragyognak, nem hogy "lehúzná" vagy idekötné az anyag, hanem ők maguk emelik fel az anyagot.
Ha végig gondolod, akkor mit is jelent ez számodra a hétköznapi életben?
Vegyünk egy konfliktust, teljesen mindegy, hogy kicsi vagy nagy, régi vagy új. A másik fél tett egy olyan dolgot, amivel erkölcsileg, anyagilag, vagy lelkileg valamilyen sérelmet okozott neked.
Benned, harag, gyűlölet, bosszúvágy, vagy valamilyen hasonló érzés van. Ilyenkor átengeded magad, ennek az alacsonyabb energiának. Alacsonyabb frekvencián rezegsz, sötétebbek az energiáid. Ennek nem csak az a következménye, hogy egyszerűen rosszabbul érzed magad (merthogy valószínűleg nem vagy boldog), hanem a hasonlóság elve alapján (hasonló a hasonlót vonzza) beleragasztod magad egy olyan energetikai környezetbe, ahol ez a sötétebb, alacsonyabb frekvencia a domináns. Ilyen környezetben pedig inkább negatív hatások és események fognak érni. Azt, hogy milyen rezgésszámú környezetben élsz, szemmel nem tudod látni. Az anyagon, emberi szemmel nem látszik a rezgésszáma. (Egy régi, a kémia laborban olvasható munkavédelmi feliratot idézve: A forró kémcső ugyanúgy néz ki, mint a hideg!) Erre van egy másik érzékszerved, az érzéseid, és segít a lelkiismereted is.
Érted, hogy miért nem a tettek számítanak, hanem az azokat kiváltó érzések?
Érted már, hogy miért olyan fontos a megbocsátás és a szeretet?
És, hogy kinek fontos?
Kinek teszel jót a megbocsátás és a szeretet által, és kit büntetsz a haraggal?
Erről beszél a Tao Te King, erről beszél Buddha, és gyakorlatilag Jézus is, illetve az összes tanító.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése